Egy jó AI-mesekönyv-prompt megmondja, kinek szól a történet, ki a főhős, mi a konkrét cél vagy probléma, hol játszódik a mese, milyen legyen a hangulata és a befejezése. Adj hozzá két-három olyan személyes részletet, amelyet az AI magától nem ismerhet. Ezután kérj ellenőrizhető vázlatot, ne pedig olyan kész könyvet, amelyet változtatás nélkül kell elfogadnod.
A promptmezőben nem kell kisregényt írnod. Néhány jó döntést kell meghoznod, mielőtt a program válaszolja meg helyetted a nyitva maradt kérdéseket.


Egy jó AI-mesekönyv-prompt megmondja, kinek szól a történet, ki a főhős, mi a konkrét cél vagy probléma, hol játszódik a mese, milyen legyen a hangulata és a befejezése. Adj hozzá két-három olyan személyes részletet, amelyet az AI magától nem ismerhet. Ezután kérj ellenőrizhető vázlatot, ne pedig olyan kész könyvet, amelyet változtatás nélkül kell elfogadnod.
A promptmezőben nem kell kisregényt írnod. Néhány jó döntést kell meghoznod, mielőtt a program válaszolja meg helyetted a nyitva maradt kérdéseket.
Töltsd ki, ami számít, a felesleges részeket pedig töröld.
Írj szelíd / vicces / kalandos illusztrált mesét. Kinek készül: név, életkor éves. Olvasási helyzet: rövid esti felolvasás / önálló olvasás. Terjedelem: felolvasási idő vagy hozzávetőleges szószám. Képi szerkezet: illusztrált jelenetek vagy oldalpárok száma. Érdeklődése: konkrét téma. Gyakran ezt mondja vagy teszi: személyes szokás vagy jellegzetes mondat. Helyszín: hely. Célja: kis, világos cél. Akadály: probléma. A főhős saját döntése oldja meg a problémát. Kerüljön bele egy-két valódi személy, háziállat, tárgy vagy emlék. Ne szerepeljen benne kerülendő tartalom. Használj felolvasva is természetes, konkrét nyelvet. Zárókép vagy befejező érzés: kívánt zárókép vagy érzés. Ne magyarázd el külön a tanulságot. Írás előtt foglald össze négy pontban a cselekményt, hogy jóváhagyhassam.
Kitöltve például így hangozhat:
Írj meleg hangulatú, finoman vicces illusztrált mesét a hatéves Niának. Ötperces felolvasásra készüljön, tíz illusztrált jelenettel. Nia szereti a bogarakat, a nagyítóját pedig "nyomozóablaknak" hívja. Egy esős délutánon a nagymama lakásában szeretné kideríteni, hová bújnak az erkély katicabogarai, de a szél elfújja a kézzel rajzolt térképét. Nia vegye észre a nyomokat, és ő oldja meg a problémát. Kerüljön bele a nagymama piros locsolókannája és Feri, a vörös kandúr. Nia ne kerüljön valódi veszélybe, és ne legyen gonosztevő. A végén Nia és a nagymama új térképet rajzoljon a konyhaasztalnál, kimondott tanulság nélkül. Írás előtt foglald össze négy pontban a cselekményt, hogy jóváhagyhassam.
Ez a szerkezet nemcsak esti mesénél működik. Önállóan olvasó gyereknek kérhetsz például négy rövid fejezetet egy tízéves lányról, aki a nagybátyjával felújít egy régi biciklit. Írd bele a műhely valódi becenevét, és az első közös tekeréssel zárd a történetet. A hossz és a fejezetek formája változhat, de a főhős, a probléma, a személyes részlet és a zárókép ugyanolyan fontos marad.
Az, hogy "írj egy gyerekmesét", túl sok kérdést hagy nyitva. Egy óvodásnak felolvasott esti történet más ritmust kíván, mint egy könyv, amelyet egy nyolcéves egyedül olvas. Mondd meg, kinek készül, hány éves az olvasó, és önállóan olvassa-e vagy felolvassák neki.
Az életkor csak támpont. Ha a gyerek szereti a hosszabb felolvasást, írd le. Ha éppen a családban beszélt nyelvet tanulja, és rövid, konkrét mondatokra van szüksége, inkább ezt add meg. A "hétévesnek" kevésbé használható, mint a "hétévesnek, aki önállóan olvas, de a rövid fejezeteket kedveli". Adj meg felolvasási időt, hozzávetőleges szószámot vagy jelenetszámot is, hogy a vázlat beleférjen a tervezett könyvbe.
Azt is döntsd el, milyen érzéssel csukjátok be a könyvet. Nyugodtan? Büszkén? Álmosan? Ez nemcsak az utolsó bekezdést, hanem az odáig vezető utat is alakítja.
A kedvencek listájából még nem lesz cselekmény. Dinoszaurusz, focilabda, holdbázis és beszélő nyúl mind elférhet a gyerek világában, de történnie is kell valaminek.
A Reading Rockets a történetek alapjait a helyszín, a szereplők, a probléma, a megoldási kísérletek és a feloldás köré rendezi. A prompthoz ebből négy döntés kell:
A probléma férjen bele egy illusztrált könyvbe. Egy eltűnt receptkártya, egy hídon átkelni félő sárkány vagy egy kistestvér érkezése már mozgásba hozza a mesét. A "mentse meg az egész galaxist, és tanuljon a kedvességről" valószínűleg kapkodó történetet és prédikáló befejezést eredményez.
Ha a cselekményt részletesebben is kidolgoznád a prompt előtt, olvasd el a gyerekeknek szóló mesekönyv írásáról szóló útmutatót.
A név önmagában csak az első lépés. Az ismerős részletektől válik a mese valóban a család saját történetévé.
Keress egy mondatot, tárgyat, helyet vagy szokást, amelyhez emlék kötődik:
Válassz közülük kettőt vagy hármat. Ha az egész életrajzot belezsúfolod a promptba, egyik részlet sem kap elég helyet. Tedd fel a kérdést: ugyanez a mondat bekerülhetne egy idegen család könyvébe is? Az, hogy "kedves és szereti a kalandokat", igen. Az, hogy "iskolába menet megszámolja a piros ajtókat", valószínűleg nem.
A valódi részlet hasson a cselekményre. Ha megemlíted a nagypapa zöld bögréjét, a foltja egy régi térképen akár nyommá is válhat. Attól még nem lesz személyes a történet, ha a családi adatokat csak címkeként felsorolod a végén.
Először azt írd le, mit szeretnél. Utána néhány világos korlát segíthet elkerülni a nyilvánvalóan rossz irányt: ne legyen ijesztő gonosztevő, külsőt gúnyoló jelenet, elszakadás vagy mindent megmagyarázó tanulság.
Fogalmazz pontosan. A "legyen gyerekbarát" a programra bízza, mit jelent nálad ez a szó. Az, hogy "a gyerek lehet ideges, de senki nem tűnik el, nem sérül meg, és nem marad egyedül", már követhető kérés.
Egy-két hangulatjelző hasznos. A "csendes és kíváncsi" világosabb, mint a "varázslatos, vicces, izgalmas, tanulságos, megható és meghitt" felsorolás. Az OpenAI jelenlegi promptútmutatója ugyanezt az általános elvet javasolja: a világos, konkrét háttér jobb, mint a kétértelmű kérés. A javítást a promptolás természetes részének tekinti, nem az első próbálkozás kudarcának.
A történethez írt prompt azt mondja meg, mi történik. A képi leírás azt, hogyan néz ki a világ. A kettő összefügg, de ha minden vizuális utasítást a cselekménybe zsúfolsz, mindkettő nehezebben követhető lesz.
Először határozd meg, kinek szól a mese, ki a főhős, mi a probléma, mely személyes részletek fontosak, és milyen hangulatot, illetve befejezést szeretnél. Ha a négy cselekménypont már működik, írj külön rövid képi leírást ezekről:
Ezután jelenetenként ellenőrizd a képeket. A generátor leírhatja a megfelelő eseményt, miközben a képen valami más történik. A Google például olyan mesekönyves folyamatot dokumentál, amely szöveges promptot feltöltött fotókkal vagy rajzokkal kapcsol össze. A kényelmes funkció nem helyettesíti annak ellenőrzését, hogy a kép tényleg ugyanazt meséli-e, mint a szöveg.
A fotó alapján készülő szereplőkhöz külön válogasd össze az alapanyagot. Az AI mesekönyves fotó-ellenőrzőlista a fényekhez, képszögekhez, arckifejezésekhez, háziállatokhoz és csoportképekhez is ad tanácsot.
Egy gyenge oldal miatt ne kezdd elölről az egészet. Először nevezd meg a hibát, majd csak annyit változtass, amennyi kell.
| A vázlat hibája | Mit változtass a prompton vagy a javításkor? |
|---|---|
| Túl sokáig tart a bevezetés | A cél vagy probléma már az első oldalpáron jelenjen meg |
| A gyerek csak néző | Nevezd meg az ő döntését, és ne egy felnőtt oldja meg helyette a problémát |
| A mese sablonos | Általános tulajdonság helyett adj valódi tárgyat, mondatot vagy emléket |
| Túl sok minden történik | Maradjon egy cél, a második eseményből legyen másik könyv |
| A szöveg leckének hangzik | Kérj cselekvést és párbeszédet, ne kimondott tanulságot |
| Hirtelen ér véget | A megoldás után kérj egy nyugodt zárójelenetet |
| A kép ellentmond a szövegnek | A jelenet képi leírását javítsd, ne az egész cselekményt |
Olvasd fel a vázlatot. Jelöld meg az első részt, ahol elkalandozik a figyelmed, az első mondatot, amely nem úgy hangzik, mint a családod, és minden helyet, ahol a képnek kell megmentenie a homályos szöveget. Ezekből jobb második prompt lesz, mint abból, hogy "legyen érdekesebb".
Egy családi könyvhöz nem kell a gyerek iskolájának neve, lakcíme, napi útvonala vagy egészségügyi adatai. A piros hátizsák maradhat, az iskolai logó nem kell. Az esős séta fontos lehet, az utcanév nem.
Fotó vagy családi anyag feltöltése előtt nézd át az eszköz adatvédelmi feltételeit. Ki látja a vázlatot? Alapból nyilvános? Hogyan kérhető törlés? A szolgáltatás elmagyarázza, mire használja a feltöltéseket? Az UNICEF gyerekekről szóló online megosztási útmutatója azt is javasolja, hogy a véleményt már kifejezni képes gyereket vond be a döntésbe, és gondolj a későbbi közönségre is.
Kérj engedélyt, mielőtt más emlékét, képét vagy személyes viccét használod. A kedves meglepetés nem indok arra, hogy kihagyd a döntésből azt, aki szerepel benne.
Ha családi fotókból indulsz, a saját, fotókkal személyre szabott mesekönyv elkészítéséről szóló útmutató végigvezet a történetmagtól az oldalak ellenőrzéséig és az alapanyagok megőrzéséig. A Storique a pontos leírásból és a kiválasztott fotókból illusztrált könyvvázlatot készíthet, amelyet rendelés előtt átnézhetsz. A lépésről lépésre útmutató megmutatja a folyamatot, amikor készen állsz az elkészítésre.
Legyen elég hosszú ahhoz, hogy egyértelművé tegye, kinek szól a mese, ki a főhős, hol játszódik, mi a probléma, mely személyes részletek fontosak, mit kell kerülni, és milyen legyen a hangulat meg a befejezés. Ez akár egy tömör bekezdésben is elfér. A több szó önmagában nem ad jobb mesét; a világos döntések igen.
Először kérj rövid vázlatot vagy négy cselekménypontot. Hagyd jóvá a történet formáját, és csak ezután kérd a teljes változatot. Így még időben észreveszed a passzív főhőst, a túlzsúfolt cselekményt vagy a rossz befejezést.
Olyan részletet használj, amely alakítja a cselekményt: valódi mondatot, ismerős tárgyat, visszatérő szokást, fontos helyet vagy közös emléket. Egy név és néhány pozitív tulajdonság ritkán elég.
A történettel kapcsolatos döntéseket tartsd meg, de a promptot természetesen fogalmazd újra a másik nyelvre és olvasási helyzetre. A nevek és a családi részletek maradhatnak. A szófordulatokat, ritmust és kulturális utalásokat igazítsd, ne mondatról mondatra fordíts.