Közeleg az Apák napja — készíts igazán személyes mesekönyvet ajándékba
A nyár közepén van egy éjszaka, amiből minden komolyabb kultúra csinált valamit. Nálunk Szent Iván-éj, a svédeknél Midsommar, az észteknél Jaanipäev. A keret más, a mag ugyanaz: a leghosszabb nap, egy nagy tűz, és pár ezer év hagyomány.


A nyár közepén van egy éjszaka, amiből minden komolyabb kultúra csinált valamit. Nálunk Szent Iván-éj, a svédeknél Midsommar, az észteknél Jaanipäev. A keret más, a mag ugyanaz: a leghosszabb nap, egy nagy tűz, és pár ezer év hagyomány.
A csillagászati napforduló 2026-ban június 21-én, vasárnap van. Az országonkénti ünnepek viszont nem mind erre a napra esnek.
Magyarországon az ünnep neve a Keresztelő Szent János-napi (június 24-i) hagyományra épül. Az „Iván" a János régies, szláv eredetű alakja. (Shakespeare Szentivánéji álmának magyar címe is innen jön.)
A legjellegzetesebb magyar szokás a Szent Iván-éji tűzugrás. Az emberek tüzet gyújtottak, és a fiatalok átugráltak rajta: hol szerelmi jóslás volt, hol megtisztulás, hol bátorságpróba. Néhány vidéken, Mátraderecske környékén különösen, máig fennmaradt; máshol közösségi programként elevenítik fel.
A nyári napforduló-ünnepek Európa-szerte régebbiek a kereszténységnél. Az eredeti pogány ünnep a Nap éves útjának csúcsát ünnepelte: a fényt, a termékenységet, az érést.
A kereszténység később ráhúzta a Keresztelő Szent János-napi rétegét (június 24., mert Szent János születésnapját hagyományosan fél évvel karácsony előttre teszik). Innen a feltűnő nyelvi egységesség: Sankthansaften a dánoknál és norvégoknál, Juhannus a finneknél (a Johannes-ből), Jaanipäev az észteknél, Jāņi a letteknél, Johannisnacht a németeknél, és nálunk Szent Iván-éj. Mindegyik ugyanannak az embernek a neve.
A mai szokások viszont (a tüzek, a virágkoszorúk, a hajnalig tartó dorbézolás) mind a régebbi, pogány rétegből származnak.
Elsősorban a fényt. Észak-Svédországban és Észak-Finnországban a Nap szinte le sem megy ilyenkor; a Kárpát-medencében is bőven 16 órás a nappal. A nyár közepe a növekedés csúcsa, a meleg napok legszínesebb sávja az évben.
Ezen túl szól a virágzó természetről, a közösségről (család, szomszédság, szabad ég alatt), és Svédországban-Finnországban egyfajta népi identitásról is. Ott a Midsommar gyakorlatilag egy második, nem hivatalos nemzeti ünnep.
A nyári napforduló éjszakája egyébként az európai népi naptár egyik legromantikusabb dátuma is, szerelmi jóslásokkal és jövendő párokról szóló álmokkal.
A legősibb és a legmagyarabb verzió. Egy kis tűz a kertben, egy közeli Szent Iván-éji rendezvény, vagy ha más nem megy, néhány gyertya. Skandináviában ugyanezt a tüzet hívják kokko-nak finnül és bål-nak dánul-norvégul.
Svéd hagyomány, de itthon is működik. Vadvirágokat (boglárkát, margarétát, búzavirágot) florista-dróttal vagy zsineggel. Svédországban mindenki visel, nemcsak a gyerekek.
Egy ostoba, szerethető svéd gyerekdal és tánc. Kezek a fejen mint hajlékony békafülek, körben ugrálás. Minden svéd gyerek tudja. Érdemes előtte megnézni YouTube-on.
Régi északi és magyar népi hagyomány. A nyári napforduló éjszakáján szótlanul végigsétálni hét különböző mezőn, mindegyikről szakítani egy virágot, és a párna alá tenni. Azzal álmodsz, akivel összeházasodsz.
Újkrumpli savanyított heringgel (sill), tejföl snidlinggel, ropogós kenyér (knäckebröd), eper tejszínhabbal. Felnőtteknek egy pohárka snaps, hagyományosan rövid, hangos énekekkel (snapsvisor).
A nyári napforduló igazi lényege nem egy konkrét tevékenység, hanem maga a hosszú este. Maradj kint, egyél lassan, hagyd, hogy a Nap ne akarjon lemenni.
Akár Szent Iván-éjnek mondod, akár Midsommarnak, akár csak „a leghosszabb napnak", a legjobban úgy lehet megülni, ahogy a svédek csinálják: a szabadban, jó társasággal, sietség nélkül.